MSZ EN 2364 A VILLAMOS SZABVÁNYOK VÁLTOZÁSA

A villamossággal foglalkozó, illetve a villamosság iránt érdeklödő szakemberek már jó ideje nagy várakozással tekintettek hazánk EU csatlakozással járó szabványharmonizációjából következ a villamos szabványokban várható lényeges változások elé. A Villamos Biztonsági Szabályzat megjelenésére számított mindenki, hiszen a jelenlegi jogforrások közül a biztonsági szabályzatok, - melyek végrehajtása kötelez-, jelentik az alapvet szabályozást. (Ez a szabályzat még nem jelent meg, megjelenése a közeljövben várható) A Magyar Szabványügyi Értesítő 2003. februári számában az építészeti szakterületen megjelent az értesítés, mely szerint kivonásra került:

• az MSZ 172-1:1986 és MSZ 172-1:1986/1M:1989, Érintésvédelmi szabályzat,

• az MSZ 1600 Létesítési Biztonsági Szabályzat szabványlapjai közül:

•az MSZ 1600-2; az MSZ 1600-4; az MSZ 1600-5; az MSZ 1600-6; az MSZ

•1600-7; az MSZ 1600-9; az MSZ 1600-10; az MSZ 1600-12 és az MSZ

•1600-15 szabványok.

A fent felsorolt szabványok helyett bevezetésre került az MSZ 2364 Épületek Villamos Berendezéseinek Létesítése szabványsorozat jelenleg honosított 28 szabványa. Az új létesítési szabványok bevezetése, az elz gyakorlattól eltéren átmeneti idszak nélkül, azonnali végrehajtással történt, mivel a két szabályozás felépítése annyira különbözik egymástól, hogy a fogalmi és logikai különbözségek miatt együtt, egyidejleg való alkalmazás esetén értelmezési zavarok keletkeztek volna. Az MSZ 2364 szabványsort Magyarországon az európai HD 384 „Épületek villamos berendezései” cím szabványok változtatás nélküli lefordításával adták ki. Ezek a szabványok a jövben várhatóan folyamatosan bvülnek majd, illetve a mszaki fejldéssel párhuzamosan kiegészülnek. A korábbi magyar szabályozás, az érintésvédelmi szabályzatok és a létesítési szabályzatok nem tértek el jelentsen szakmai színvonaluk és követelményeik tekintetében a nemzetközi szabályozástól,- több esetben szigorúbb elírásokat tartalmaztak-, de Magyarország Európai Uniós csatlakozása miatt szükségszervé vált e szabványok harmonizációja is Az új szabványok bevezetése 2003. februárban megtörtént ugyan, de azok gyakorlati alkalmazása, a szabványok megismerése hosszú idt vesz majd igénybe. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a villamossággal foglalkozó szakemberek –minél szélesebb körben történ- tájékoztatását a változásokról.

Tájékoztató kiadványunk önmagában csak arra alkalmas, hogy felhívja a figyelmet a változásokra és azok fontosságára. Arra is szeretnénk azonban ráirányítani a szakemberek figyelmét, hogy a korábbi szabványokat ne dobják ki, mert még sokáig használni szükséges azokat is. Sok-sok jogszabály és szabvány hivatkozik az MSZ 1600-as és az MSZ 172-es szabványra, azok –konkrétpontjára. Ezekben az esetekben az alkalmazás során ki kell keresni a konkrét rendelkezést a hatálytalanított szabványban, majd be kell azokat az MSZ 2364 megfelel rendelkezésével helyettesíteni. Mindezért még jó ideig nem szabad a hatálytalanított létesítési és érintésvédelmi szabványokat félre tenni, hiszen a régebbi szabályozások hivatkozásainak egyeztetése során, folyamatosan használni szükséges azokat.

A villamos tervezk, -kivitelezk, -üzemeltetk csak akkor tudnak eligazodni az új normák területén, ha beszerzik és megismerik a követelményeket. A megfelel biztonsághoz ez azonban nem elegend, mert az elírások csak akkor érvényesülnek, ha betartják azokat.

I. A korábbi szabályozás rövid áttekintése és ismertetése

Az MSZ 1600 (1-16) szabványsorozat a „Létesítési Biztonsági Szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség ersáramú villamos berendezések számára” alapveten a villamos létesítés vonatkozásában teljes kör és részletes szabályozást adott a szakterületen tevékenykedk számára..

Idközben az MSZ 1600-8:1977 „Robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek” lap (a porrobbanásra vonatkozó részek kivételével) kivonásra került. Késbb megjelent a „Helyhez kötött akkumulátorok telepítése, akkumulátorhelyiségek és töltállomások létesítése” címmel az MSZ 1600-16:1992 szabvány és így visszatekintve a sorozatra a létesítési biztonsági szabályzat lapjai a következők voltak:

MSZ 1600-1 Általános előírások
MSZ 1600-2 Poros helyiségek
MSZ 1600-3 Időszakosan nedves helyiségek
MSZ 1600-4 Nedves helyiségek
MSZ 1600-5 Marópárás helyiségek
MSZ 1600-6 Meleg helyiségek
MSZ 1600-7 Szabadterek
MSZ 1600-8 Robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek
MSZ 1600-9 Tűzveszélyes helyiségek és szabadterek
MSZ 1600-10 Istállók és mezőgazdasági színek
MSZ 1600-11 Villamos kezelterek és laboratóriumok
MSZ 1600-12 Gépjárműszínek és repülőgép hangárok
MSZ 1600-13 Színházak és hasonló kulturális létesítmények
MSZ 1600-14 Közterületek
MSZ 1600-15 Éghető anyagból készült épületek és épületszerkezetek
MSZ 1600-16 Helyhez kötött akkumulátorok telepítése, akkumulátorhelyiségek és töltállomások létesítése

Az egyes szabványlapok tartalma:

Az MSZ 1600-1 szabvány általános elírásokat tartalmaz. Elírásait, rendelkezéseit minden 1000V-nál nem nagyobb feszültség villamos berendezés létesítésénél be kell tartani, abban az esetben is, ha a berendezés a szabványsorozat más szabványának hatálya alá is tartozik. Az MSZ 1600-2…7 szabványok azokat az elírásokat tartalmazzák, amelyek a különleges körülmények behatásaival szemben kívánják a villamos berendezéseket ellenállókká és biztonságossá tenni. Ebbl csak a poros helyiségekre vonatkozó 3. lap maradt meg. Az MSZ 1600-8 robbanásveszélyes helyiségekre és terekre vonatkozó szabványt már régebben kivonták, helyette más helyen történt meg a szabályozás. Az MSZ 1600-9 szabványlap a tzveszélyes helyiségekre és szabadterekre vonatkozó szerelési elírásokat tartalmazza. Az MSZ 1600-10……14 szabványok a létesítmények rendeltetésének megfelel követelményeket szabályozza. Az MSZ 1600-15 szabvány az éghet szerkezet épületek és épületszerkezetek villamos berendezések tzvédelmi többletelírásait adja meg. Végül, az utólagosan hatályba léptetett MSZ1600-16 szabvány az akkumulátorhelyiségek és töltállomások vonatkozásában egy modern európai színvonalú szabályozást hozott a területen. Úgy szellemében, mint mszaki színvonalában egy modern szabályozás, amely valószínleg hosszú távon fennmarad.

A szabványlapok tartalmi metodikája minden lap esetén ugyanaz volt:

Általános rendelkezések
Fogalommeghatározások
Védintézkedések
Villamos gépek és fogyasztó berendezések
Világítási berendezések
Kapcsolók, kapcsolókészülékek, csatlakozók, lámpafoglalatok, biztosítók, mszerek, elosztótáblák, kapcsoló berendezések és irányító berendezések
Vezetékek
Védcsövek, vezetékcsatornák és tartozékaik

Az első fejezet általános, minden berendezésfajtára, illetve berendezésrészre vonatkozik, míg a további hét csupán a fejezetek címében megjelölt berendezésfajták, vagy berendezésrészek követelményeit adja meg. Az 5-8. fejezetek értelmezhetik, st egyes esetekben fel is oldhatják az 1-3. fejezetek általános elírását.

II. Az új villamos létesítési szabványok rendszere, felépítése

Az MSZ 2364 „Épületek villamos berendezéseinek létesítése” szabványsorozat a HD 384 „Épületek villamos berendezései” cím európai szabványsorozat alapján készült.(HD = Harmonizált Dokumentum)A szabványsorozat követelményrendszere kevésbé részletes, mint a korábbi hazai szabályozás, így az alkalmazás során sokkal körültekintbben kell eljárni, ezért nagyobb szakmai felkészültséget és odafigyelést igényel a létesítési feladatok tervezése, illetve végrehajtása. Az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) a HD 384 sorozatot a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 60364 nemzetközi sorozat folyamatos átvételével készíti, de Uniós módosításokkal. Az IEC 60364, illetve a HD 384 számozási rendszere (rész, kötet, fejezet, szakasz) megkönnyíti a belső hivatkozásokat, lehetvé teszi a sorozat tetszőleges bővítését úgy, hogy az új szabvány számozása belesimul a számozási rendszerbe. A szakaszszámok magukban hordozzák a nagyobb egységek (rész, kötet, ffejezet, fejezet) számjegyeit, így egy szakaszszámból azonosítani lehet az adott szabványt.

Példa: IEC Szakaszszám Hol található HD jelzete MSZ jelzete 413.1.1 4. rész 41. kötet 384.4.41 2364-410 413. ffejezet 413.1. fejezet 413.1.1. szakasz

Az MSZ 2364 sorozat hét részből, 28 szabványból áll, melyek a következők:

rész. Alkalmazási terület MSZ 2364-100:1995 Önálló szabvány
rész. Fogalommeghatározások MSZ 2364-200:1992 Önálló szabvány
rész. Az általános jellemzők elemzése MSZ 2364-300:1995 Önálló szabvány.
rész. Biztonságtechnika (Kötetek és főfejezetek külön 10 db. önálló szabványban találhatók (MSZ 2364-410,-420, -430,-442, -443, -450, -460, -470,-473, -482)
rész. A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése (Kötetek és főfejezetek külön 7 db. önálló szabványban találhatók (MSZ 2364-510, -520, -523, -537, -540, -551, -560)
rész. Felülvizsgálat MSZ 2364-610:1998 Önálló szabvány . rész. Különleges berendezésekre vagy
helyiségekre vonatkozó követelmények (Kötetek és ffejezetek külön 5 db. önálló szabványban találhatók (MSZ 2364-702, -703, -705, -706, -708,)

Megjegyzés: Az új szabványsorozat jelzete úgy alakul, hogy az MSZ 2364 jelzethez kötjellel kapcsolódik az adott, önálló szabványt alkotó IEC rész (MSZ 2364-200), IEC kötet (MSZ 2364-520), illetve IEC ffejezet (MSZ 2364-473) száma

1. rész MSZ 2364-100 Alkalmazási terület

A szabvány lakóépületek-, kereskedelmi épületek-, középületek-, ipari épületek-, mezőgazdasági és kertészeti épületek-, előregyártott házak-, lakókocsik-, építési területek-, kiállítások-, vásárok-, és más ideiglenes létesítmények villamos berendezéseire vonatkozik. Váltakozó áram esetén az 1000V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem meghaladó névleges feszültség áramkörökre, a készülékek bels áramkörét kivéve, olyan áramkörökre, amelyek legfeljebb 1000 V feszültség villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen mködnek. (pl. villamos kisülés elvén mködő lámpa-világítás, eleelektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, bármilyen vezetékhálózat, melyre nem a fogyasztókészülékekkel kapcsolatos előírások vonatkoznak, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés és hasonlók rögzített vezetékhálózata (a készülékek belső áramköre kivételével)).

Foglakozik továbbá azokkal a légköri jelenségekkel, amelyek hatással vannak a villamos berendezésekre. Nem vonatkozik a szabvány,- az MSZ 1600 Létesítési biztonsági szabályzathoz hasonlóan,- a villamos vontatás készülékeire, az autók villamos szerkezeteire, a hajófedélzeti villamos szerkezetekre, a repülgépek villamos szerkezeteire, a közvilágítási villamos berendezésekre, a bányák villamos berendezéseire, a rádiózavar-szrés villamos szerkezeteire, hacsak azok nincsenek káros hatással a villamos berendezés biztonságára, és az épületek villámvédelmére. Mindezek alapján megállapítható, hogy az MSZ 2364 sorozat a hordozható villamos motoros kéziszerszámok és a villamos gépekre vonatkozó szabályozás kivételével,-amelyekre külön szabványok vonatkoznak-, valamennyi – korábban az MSZ 1600 Létesítési biztonsági szabályzat és MSZ 172 érintésvédelmi biztonsági szabályzatban által érintett kérdésre megadják a választ.

2. rész MSZ 2364-200 Nemzetközi elektrotechnikai szótár

Amely ugyancsak alapszabvány abban a vonatkozásban, hogy a szabványlapok a fogalmak, kifejezések tekintetében erre a lapra hivatkoznak. A szabványban található fontosabb fogalmak, kifejezések a következők:

Villamos berendezés. A szabványsorozat nem tesz különbséget az ersáramú, a gyengeáramú és komplex berendezések között, ellentétben az MSZ 1600-al.
Tartalék villamos tápforrás. Csak az épületek villamos berendezéseiben használatos feszültségekkel foglakozik, és ezeket I. és II. feszültségsávokra osztja.

Váltakozó áramú feszültségsávok

Fesz. Sávok

Egyenáramú feszültségsávok

Feszültség sávok

Érintési feszültség. Az új szabvány nem foglakozik a lépésfeszültséggel, mert az érintésifeszültség elleni védelem a lépésfeszültség elleni védelmet is megoldja.
Aktív rész. Megegyezik az elz szabályozás „üzemszeren vezet rész”-re vonatkozó meghatározásával.
Áramütés. Emberi vagy állati testen áthaladó villamos áram által kiváltott élettani hatás.
Közvetlen érintés. A „közvetlen érintés elleni védelemnek” korábban „érintés elleni védelem” volt a megnevezése.
Közvetett érintés. „Közvetett érintés elleni védelem” korábban „érintésvédelem” volt.
Egyidejleg érinthet részek. Az érintési távolságok rövidebbek a korábbi elírásoknál.
Burkolat. Az aktív részeket minden irányból védi érintés ellen.
Védfedés. Csak a várható irányból véd érintés ellen.
Védakadály. Csak a véletlen érintést akadályozza meg.
Alapszigetelés. Régebben „védszigetelés” volt a neve.
Zárlati áram. Korábban „rövidzárlati áram” volt. Szigetelési hiba vagy kezelési hiba következtében jön létre.
Vezetékrendszer. Az új szabvány a teljes felszerelt vezetékhálózatnak és tartószerkezetnek az összességét nevezi vezetékrendszernek.

3. rész MSZ 2364-300 Általános jellemzők elemzése

A villamos berendezés biztonságával kapcsolatos védelmi módjainak meghatározásakor, a villamos szerkezetek kiválasztásakor és szerelésénél figyelembe kell venni a villamos berendezés tervezett felhasználási helyét, általános szerkezeti felépítését és a tápellátását, a várható küls hatásokat , a villamos szerkezetek összeférhetőségét, a villamos berendezés karbantarthatóságát. A szabvány kizárólag a szabványsorozat szabványaiban meghatározott követelmények teljesítéséhez szükséges tervezési alapadatokat, alapelveket adja meg.

Új kifejezések, meghatározások a szabványban:

Az aktív vezetők rendszerének típusainál a vezetők megnevezése nem más-más betüvel, hanem

az L betü mellet feltüntetett indexszel (arab számokkal), L1, L2 és L3, - történik, a nulla vezető jele az N betü.

TN-rendszerek:

TN-S rendszer: amelynél az egész rendszerben külön védvezet van;
TN-C-S rendszer: amelynél a nulla- és a védvezet a rendszer egy részében közös
TN-C rendszer: amelynél a nulla és a védvezet az egész rendszerben közös.
összeférhetség; jellemzi a tranziens túlfeszültségek, gyorsan változó terhelések, indítási áramok, felharmonikus áramok, egyenáramú összetevk, nagyfrekvenciás zavar, földszivárgó áramok, kiegészít földcsatlakozások szükségessége.
karbantarthatóság;
a tervezett élettartam teljes idtartamában a várhatóan szükséges minden idszakos ellenrzést és felülvizsgálatot, karbantartást, illetve javítást azonnal és biztonságosan el lehessen végezni;
a biztonsággal kapcsolatos védelmi intézkedések legyenek biztosítva a tervezett élettartam teljes idtartamában;
a villamos szerkezetek legyenek megbízhatóak a villamos berendezés megfelel mködésének biztosítására a tervezett élettartam teljes idtartamában.

Bár az „A” melléklet csak tájékoztató jelleg (Magyarország nem vette át), de az abban használt betűjelek előírásainak értelmezése a felhasználás során szükséges.

4. rész Biztonságtechnika

A szabványsorozat talán legfontosabb része. Tíz szabványból, 8 kötetből és 2 főfejezetből áll. A 4. rész legfontosabb szabványa, az: MSZ 2364-410: Áramütés elleni védelem. A szabvány értelmezése szerint a védelmi módok vonatkozhatnak a teljes berendezésre, annak csupán egy részére vagy csak egyetlen villamos szerkezetre is. Ha valamelyik védelmi mód egyes követelményei nem teljesülnek, akkor kiegészítő intézkedések alkalmazásával kell elérni azt, hogy a kombinált védelmi intézkedések alkalmazásával a biztonság szintje ugyanakkora legyen, mint az összes követelmény teljesülése esetén.

Új szemlélet, hogy eltérési engedély nélkül el lehet térni a szabványban elírtaktól, ha valaki felelsséggel igazolja, hogy az alkalmazott más módszer biztonsági szintje nem alacsonyabb a szabványosnál.

A szabványban használt kifejezések a törpefeszültségre:

SELV = „biztonsági törpefeszültség”
PELV = „védelmi törpefeszültség”
FELV = „mködési törpefeszültség”

A szabvány a következ főbb elemeket tárgyalja részletesen:

törpefeszültség,
az aktív részek elszigetelése,
a védfedés és burkolat,
a védakadály,
az elérhet tartományon kívül helyezés,
az áram-védkapcsoló -mint kiegészít védelem-.
A védelmi hiba esetére vonatkozó táplálás önmköd lekapcsolása,
a földelés,
az egyenpotenciálú és a kiegészít egyenpotenciálú összekötés,
TN rendszerek,
TT rendszerek,
IT rnódszerek használatának részletes szabályai,
útmutatás a II. év. osztályú villamos szerkezetek vagy egyenérték elszigetelés használatára, védelem a környezet elszigetelésével, védelem villamos elválasztással védelmi módok alkalmazására is.

Ez a szabvány helyettesíti (váltja ki) az MSZ 172 érintésvédelmi szabályzatot.

Az MSZ 2364-420: Hőhatások elleni védelem a szabvány lényege, hogy a környezetet kell védeni a villamos szerkezetek által okozott hőhatások ellen. Tűz-, és égési sérülések és a túlmelegedés elleni védelmek képezik a fő szabályozási területeket.

Az MSZ 2364-430: Túláramvédelem: A szabvány csupán az elvi megfontolásokat tartalmazza, mégpedig azt, hogy milyen legyen az alkalmazott túláramvédelem. (A gyakorlati részleteket a sorozat egy másik tagja tartalmazza.) Témái a védelmi eszközök jellege, túlterhelés és zárlatvédelem, valamint a túlterhelés védelem és a zárlatvédelem összehangolása. Lényegében megegyezik az korábbi szabályozással.

MSZ 2364-442: Túlfeszültség-védelem. A kisfeszültség villamos berendezések védelme a nagyfeszültség rendszerek földzárlata ellen. Ez a szabvány kizárólag a kisfeszültség hálózatokat tápláló nagy-, illetve középfeszültség hálózat földzárlatából származó áthatolás elleni védelemmel foglalkozik.

MSZ 2364-443: Túlfeszültség-védelem. Légköri vagy kapcsolási eredet túlfeszültségek elleni védelem. Ez a szabvány azt határozza meg, hogy hogyan kell kiválasztani a kisfeszültség hálózaton alkalmazható villamos szerkezeteket a lökfeszültség-állósági osztály szerint.

Az MSZ 2364-450: Feszültségcsökkenés elleni védelem: Ha feszültségcsökkenés vagy a feszültség kimaradása és az azt követ visszatérése a személy-, és vagyonbiztonságot veszélyeztetheti, akkor az itt elírt megfelel védintézkedéseket kell alkalmazni. Ugyanilyen intézkedéseket kell tenni ott is, ahol a feszültségcsökkenés a villamos berendezés egy részét, vagy a fogyasztókészülékeket károsíthatja. A szabvány ezeknek a problémáknak az elkerülésére ad megoldásokat.

MSZ 2364-460: Leválasztás és kapcsolás. A szabvány megmutatja, hogy hová, milyen célra, milyen kapcsolóeszközt kell alkalmazni. Újdonság, hogy a TT-rendszerben a leválasztásnál és áramütés veszélye esetén a vészkikapcsolásoknál a nullavezet megszakítását háromfázisú táplálásnál is megköveteli, viszont a nullázott áramkörökben nem teszi kötelezvé az N nullavezet megszakítását, ha az megbízhatóan földelt.

MSZ 2364-470: A védelmi módok alkalmazása. Általános elírások. Áramütés elleni védelmi módok. Lényege, hogy minden villamos berendezésben a közvetlen és közvetett érintés elleni védelemrl gondoskodni kell.

MSZ 2364-473: Túláramvédelem alkalmazása: A szabvány elírásai nem veszik figyelembe a külső befolyásokat. Megadja, hogy mely esetekben lehet elhagyni a túlterhelésvédelmet, illetve hol kell azokat elhelyezni a különböz rendszerekben. Ugyanezen követelmények kerülnek szabályozásra a zárlatvédelem vonatkozásában is.

MSZ 2364-482: Védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével. Tzvédelem fokozott kockázat vagy veszély esetén: A szabvány elírásai vonatkoznak a feldolgozott vagy tárolt anyagok jellege miatt, pl. éghet anyagok elállítása, feldolgozása, tárolása, - beleértve a magtárakban, faipari vállalatokban, papírmalmokban, textilgyárakban felgyülemlett port is – következtében tzveszélyes helyiségek villamos berendezéseinek kiválasztására és szerelésére; Porlerakódás, -amely tüzet okozhat- ellen elssorban a karbantartást és takarítást helyezi eltérbe. Felsorolja a különböz hfejleszt, világító és egyéb tzveszélyes berendezések használatára vonatkozó elírásokat.

5. rész Villamos szerkezetek kiválasztása

Ez a rész a legnagyobb terjedelmű. Részletesen, teljes alapossággal megadja elsősorban a vezetékek kiválasztására és szerelésére vonatkozó szabályokat.

MSZ 2364-510: Általános elírások. Ez a kötet a villamos szerkezetek kiválasztására és szerelésére vonatkozik. Azoknak meg kell felelniük a biztonsággal kapcsolatos védelmi módoknak, a villamos berendezés tervezett használata szerinti mködésre és a várható küls hatásokra vonatkozó követelményeknek. A „szabványnak való megfelelés” pont elírása szerint: minden villamos szerkezetnek meg kell felelnie a vonatkozó IEC-szabványoknak, továbbá bármelyik alkalmazható ISO-szabványnak, illetve ha nincs alkalmazható IEC vagy ISO szabvány, akkor az adott villamos szerkezetet a villamos berendezést meghatározó személy (tervez) és a kivitelez közötti külön megegyezés alapján kell kiválasztani. Ennek a szabványnak egyik legfontosabb része az 51A táblázat, amely a küls hatások szerint a villamos szerkezetek kiválasztására ad iránymutatást. Legfontosabb külső hatások:

Környezeti hmérséklet
Légnedvesség
Idegen szilárd részecskék jelenléte
Napsugárzás
Levegmozgás
Földmozgás
Villámlás
Használat (személyek felkészültsége)
A személyek földpotenciállal való kapcsolata
A kiürítés feltételei veszélyhelyzet esetén
Feldolgozott vagy tárolt anyagok
Épületszerkezetek (építanyagok)
Az épület jellege

MSZ 2364-520: Kábel- és vezetékrendszerek. A szabvány részletesen foglalkozik a kábel és vezetékrendszerek típusaival, a kiválasztás és szerelés szempontjaival. Táblázatban adja meg a vezet keresztmetszeteket réz és alumínium vezet alkalmazása esetén , az áramkör céljának megfelelen. A villamos kötések területén a nem hegesztett vezetékkötéseket továbbra is csak szerelvényekkel szabad megoldani és továbbra sem engedélyezett a vezetékek összecsavarással történ összekötése.

MSZ 2364-523: A kábel- és vezetékrendszerek megengedett áramai.A szabvány követelményeinek a célja, hogy az áramvezetés következtében fellép hhatásoknak kitett vezet és szigetelés kielégít mérték élettartamát biztosítsák tartós, normál üzem esetén. Táblázatosan tartalmazza a megengedett áramokat a különböz keresztmetszetekre és egyéb körülményekre.

MSZ 2364-537: Kapcsolók- és vezérlkészülékek. A leválasztó-kapcsolás és üzemi kapcsolás eszközei. A leválasztó kapcsolásra és üzemi kapcsolásra alkalmazható kapcsolók, kapcsoló-szerkezetek kiválasztására, valamint a kapcsolások kialakítására ad útmutatást a szabvány.

MSZ 2364-540: FFöldelő berendezések és védővvezetők. A szabvány elírásai az MSZ 172 szabvánnyal azonosak, annyi eltéréssel, hogy a földelőnél az új szabályozás nem ad meghatározásokat a különböző földelések fajtáira.

MSZ 2364-551: Egyéb szerkezetek. Kisfeszültség áramfejlesztk. A szabvány a kisfeszültség, váltakozó áramú áramfejleszt berendezéssel foglalkozik, de nem foglalkozik az egyenáramú generátoros, akkumulátoros és szárazelemes táplálással.

MSZ 2364-560: Biztonsági berendezések táplálása. A tápellátással kapcsolatban az alábbi alapvet elvárásokat fogalmazza meg:

A biztonsági berendezésekhez olyan tápforrást kell választani, amely az áramellátást elegend ideig fenntartja.
A tz esetén mködtetend biztonsági berendezésekben minden szerkezet tzállósági határértéke – akár felépítése, akár szerelése eredményeként – legyen megfelel.
Közvetett áramütés ellen olyan védelmi módot célszer alkalmazni, amely az els hiba hatására nem kapcsolja le önmköden a hálózatot. IT rendszerekben olyan folyamatos szigetelés-ellenrz készüléket kell alkalmazni, amely az els hibát hallható és látható módon jelzi.
A szerkezetek elrendezése segítse el az idszakos ellenrzést, vizsgálatot és karbantartást.

6. rész Felülvizsgálat

MSZ 2364-610: Első felülvizsgálat. A szabványlap a szereli és érintésvédelmi felülvizsgálat a korábbinál sokkal szigorúbb feltételeit határozza meg. Lépésenként leírja szemrevételezéssel történ ellenrzést, majd részletesen meghatározza a méréssel történ villamos felülvizsgálat lényegét. Megtekintéssel legalább a következket kell ellenrizni:

az áramütés elleni védelmi módot, beleértve a burkolatot, védfedést vagy védakadályt, vagy a kézzel elérhet tartományon kívüli elhelyezéssel megvalósított védelemmel kapcsolatos távolságok megmérését ;
tűzgátló szerkezetek és a láng továbbterjedésének megakadályozását szolgáló más óvintézkedések meglétét, valamint a hhatás elleni védelmet ;
a vezetk megfelel megválasztását a megengedett áram és a feszültségesés szempontjából;
a védelmi és ellenrz eszközök kiválasztását és beállítását ;
megfelel leválasztó- és kapcsolóeszközök meglétét és alkalmas elhelyezését ;
a villamos szerkezetek és a védelmi módok megfelel kiválasztását a küls hatások igyelembevételével ;
a nulla- és a védvezet megjelölését ;
kapcsolási rajzok, figyelmeztet feliratok vagy más hasonló információk meglétét ;
áramkörök, biztosítók, kapcsolók, csatlakozókapcsok stb. megjelölését ;
a vezetk csatlakozásainak megfelelségét;
megközelíthetséget a kényelmes üzemeltetéshez és a karbantartáshoz.

Ellenrzés vizsgálattal (mszeres méréssel)

A szabvány szerint következőket kell vizsgálattal ellenőrizni, célszerűen az alábbi sorrendben:

a védvezetk, valamint a f gerinc) és a helyi (kiegészít) egyenpotenciálra hozó összekötés folytonosságát ;
a villamos berendezés szigetelési ellenállását ;
az áramkörök elválasztásával megvalósított védelmet SELV és PELV esetében, valamint a villamos elválasztás védelmi módot ;
a padlózat és a fal ellenállását ;
a tápforrás önmköd lekapcsolását ;
a polaritást ;
a villamos szilárdságot ;
a mködést ;
a hhatásokat ;
a feszültségesést.

Ha bármelyik vizsgálat hibát jelez, a vizsgálatot a hiba kijavítása után meg kell ismételni, és meg kell ismételni minden olyan elz vizsgálatot is, amelynek az eredményét az észlelt hiba befolyásolhatta. Az ebben a kötetben leírt vizsgálati módszerek referenciaként szolgálnak; nincs kizárva más módszerek alkalmazása sem, feltéve, hogy azok azonos biztonságú eredményt adnak. A szabványsorozat nem tartalmazza követelményként az idszakos felülvizsgálatokat, sem a szereli ellenrzés, sem villamos biztonsági felülvizsgálat vonatkozásban. Jelenleg a munkáltatók döntésére és felelsségére van bízva ezek elvégzése. (A villamos szerelések megfelelsége és biztonsága alapveten a létesítéskor dl el. Késbb, a javítások, karbantartások, átalakítások alkalmával a létesítési követelmények szintén betartandók. Ezen elv betartásával az új villamos hálózatok és az alkalmazott szerelvények mindig szabványosak maradnak és erre az „elsőfelülvizsgálat” garanciát is ad.
Megjegyzés: A meglév és nagyobb kiterjedés -sokszor a dokumentálás elmaradásával- átalakított, módosított, változtatott villamos rendszerek esetében javasoljuk a korábbi idszakos biztonsági felülvizsgálatok elvégzését mindaddig, amíg a hálózat és szerelvényei meg nem felelnek az új létesítési elírásoknak.

7. rész Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények

MSZ 2364-702: Uszodák. A szabvány az elz magyar szabályozásban nem a létesítési

szabványok, hanem külön szabványban szerepelt. Lényeges eltérés a régi és új szabvány között nincs.

MSZ 2364-703. Szaunaft berendezést tartalmazó helyiségek. Olyan helyiségre vonatkozik, amelyben üzemszeren levegt melegítenek nagy hmérsékletre, és ahol a kis relatív légnedvesség csak akkor növekszik meg egy rövid idtartamra, amikor a ftfelületre vizet öntenek. Ennek

megfelelen foglalkozik a szerkezetek és a védelmi módok kiválasztásával.

MSZ 2364-704: Felvonulási területek villamos berendezései. Ez a szabvány az MSZ-04-64:1990 Építkezési felvonulási villamos berendezés követelményei szabvány helyett lépett hatályba. Új felfogásban lényegében hasonló módon szabályozza a területre vonatkozó elírásokat. Nem tartalmazza a szabvány a nagyfeszültség,- az építési területen áthaladó-, egyéb célú vezetékekre,

valamint a felvonulási épületekre vonatkozó elírásokat.

Az áramütés elleni védelemben

alternatívákat kínál:

A csatlakozóaljzatokat és az állandóra bekötött kézi villamos készülékeket 32 A névleges áramig vagy legfeljebb 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram védkapcsolóval, vagy SELV táplálással ,

vagy az áramkörök villamos elválasztásával, azaz mindegyik csatlakozóaljzat vagy állandóan bekötött kézi villamos készülék külön elválasztó transzformátorról, illetve egy közös elválasztótranszformátor

külön tekercsérl való táplálásával kell védeni.

MSZ 2364-705: Mezgazdasági és kertészeti épületek villamos berendezései. A szabvány a mezgazdasági és kertészeti épületek rögzített, szabadtéri vagy bels téri villamos berendezéseinek minden részére, valamint olyan helyiségekre vonatkozik, ahol állatokat tartanak (pl. istállók, csirkeólak, sertésólak, etethelyiségek, stb.), raktároznak ( pl. széna-, szalma- vagy

mtrágya tároló stb.). A szabvány - korábbitól legmarkánsabban eltér- változása, hogy a

mezgazdasági és kertészeti épületek valamennyi villamos csatlakozóaljzata áramkörét 30 mA-es

érzékenység áramvéd kapcsolóval kell védeni. Tzvédelmi célokra ugyancsak áramvédő kapcsolót kell alkalmazni, melynek kioldó hibaárama legfeljebb 0.5 A.

MSZ 2364-706: Vezetanyagú szk helyek. Az érintésvédelem területén a kéziszerszámok, a

kézilámpák táplálásának és a rögzített szerkezetek táplálásának védelmével foglalkozik. A rögzített

szerkezetek táplálása új fogalom, nem szerepelt az elz szabványokban. Érdekessége még, hogy itt a II. érintésvédelmi osztályú , vagy azonos szigetelés , megfelel IP védettség szerkezetek alkalmazása 30 mA–nél nem nagyobb hibaáramú áram-védkapcsolást kell alkalmazni.

MSZ 2364-708: Lakókocsiparkok és lakókocsik villamos berendezései. A szabvány célja, hogy az európai elírásoknak megfelel kempingek villamos hálózatára csatlakozó lakókocsik villamos biztonsága a csatlakoztatásnál megfelel és biztonságos legyen.

MSZ 2364-714: Szabadtéri világító berendezések. A ffejezetnek követelményei a rögzített elhelyezés, szabadtéri világítóberendezésekre vonatkoznak. A szabadtéri világítás magába foglalja az épületen kívül elhelyezett világítótesteket,

vezetékhálózatot és szerelvényeket. Ezek a szabályok különösen vonatkoznak:

pl. utaknak, parkoknak, kerteknek, közterületeknek, sportpályáknak, emlékmvek megvilágításának és díszkivilágításnak a világítóberendezéseire;
más, olyan helyeken lév világítóberendezésekre, mint pl. telefonfülke,
autóbuszmegálló, hirdettábla, várostérkép, útjelz tábla.

A legfontosabb elírások:

a szabadtéri világítóberendezéseknél nem engedhet meg -az aktív részek érintés elleni védelméhez- a mechanikai védelem elhagyása.
a 2,5 méternél nem magasabb elhelyezés kezelajtókat zárni kell
a 2.8 m-nél nem nagyobb magasságra szerelt lámpatesteknél az izzócsere csak védszerkezet szerszámmal történ megbontásával történhet.

III. Az új szabványok használata

A jövben a létesítési feladatok elvégzése során elsdleges szerepet kap a tervszer munkavégzés. Szakítani kell a villamos szerelési és létesítési feladat rutinszer elvégzésének gyakorlatával. Az új szabályozásnál annyira szerteágazóak és sokrétek azok az elírások, amelyeket figyelembe kell venni, hogy azt rutinszeren nem lehet megoldani, áttekinteni. A jövben tehát az a villamos szakember tud majd megfelelen létesíteni, aki megfelel szinten elsajátítja az új szabványok vonatkozó elírásait, és azokat képes lesz a gyakorlatban alkalmazni. Az alábbiakban ismertetjük a

szabvány sorozat alkalmazásának egyik lehetséges logikai felépítését, amely megmutatja a feladat nehézségét, sokrétségét és bonyolultságát, de segítséget nyújt az új gondolkodásmód kialakításához, amely a jöv villamos létesítéseinek megfelel színvonalú elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges.

Els lépésben a vonatkozó termékszabványok, technológiai- és kezelési utasítások stb.

felhasználásával meg kell határozni a létesítmény villamos technológiáját, a beépítésre kerül villamos berendezések, gépek körét, és meg kell adni a villamos teljesítményigényeket. A tervezé során érdemes figyelembe venni a belátható idn belül bekövetkez, a piaci igények miatt, illetve a technológiai fejldés következtében várható módosulásokat is. (A folyamatos fejldés következtében több területen, akár öt-tíz éven belül az egész technológia kicseréldhet.) Ezután meg kell határozni a fizikai és kémiai környezetet, a különleges körülményeket, amelyek környezetében

a berendezések üzemelni fognak. Amikor a jellemz adatok összegyjtése megtörtént, akkor érdemes hozzáfogni a szabványok alkalmazásához.

A fizikai környezeti tényezk beazonosítása az MSZ 2364-300:1995 Általános jellemzk

elemzése szabvány segítségével történhet. A szabvány A, B, C, D, mellékleteinek felhasználásával meghatározhatjuk a küls hatásokat (leveghmérsékletet, a relatív légnedvesség és az abszolút

légnedvesség kölcsönös összefüggéseit, a mechanikai feltételeket és a makro-környezeti hatásokat stb.), vagyis mindazon fizikai jellemzket, amelyek befolyásolhatják a berendezések létesítését. A következ lépésben meghatározzuk a biztonságtechnikai berendezések rendszerét a 4. részben

található szabványok alkalmazásával. Az MSZ 2364-410-es szabványban az áramütés elleni

védelemre, az MSZ 2364-420-as szabványban a hhatások elleni védelemre, az MSZ 2364-es

szabványba a túláramvédelemre, az MSZ 2364-442 és MSZ 2364-443-as szabványokban a nagyfeszültség rendszerek földzárlata esetén és a légköri vagy kapcsolási eredet túlfeszültségek elleni túlfeszültség-védelemre, az MSZ 2364-450-es szabványban a feszültségcsökkenés elleni védelemre, az MSZ 2364-460-as szabványban a leválasztásra és -kapcsolásra, az MSZ 2364-470 és

az MSZ 2364-473 –es szabványokban az áramütés elleni védelmi módokra és túláramvédelem alkalmazásaira, az MSZ 2364-482-es szabványban a tzvédelemre vonatkozó védelmi mód kiválasztására vonatkozó elírások felhasználásával meghatározható a létesítmény

biztonságtechnikai berendezéseinek a köre. Amikor mindez megtörtént és ismerjük a létesítés során beépítésre kerül technológiai és biztonságtechnikai berendezések körét is, akkor meghatározható a villamos „vérkeringéshez” alapveten szükséges érhálózat. A következ ütemben javasolt a

vezetékek és a szerelési szempontok, valamint a konkrét típusok kiválasztása. Az MSZ 2364-510-es szabvány a szerkezetek kiválasztásnak általános szempontjait adja meg, a szabványnak való

megfelelés, az üzemi feltételek és küls hatások, a hozzáférhetség, az azonosíthatóság és a káros kölcsönhatások figyelembe-vételével. Az MSZ 2364-520-as szabvány a vezetékek és kábelek típusait, kiválasztásuk szempontjait, a megengedett áramokat, a vezetékeken létrejövő feszültségeséseket, a villamos kötéseket, tz továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó szerelési és kiválasztási szempontokat, a más hálózatok megközelítésére vonatkozó szabályokat és a

karbantarthatóságra vonatkozó elírásokat tartalmazza. Külön szabvány, az MSZ 2364-523 foglakozik a kábelek- és vezetékek megengedett áramainak meghatározásával, elssorban a vezetékek túlterhelésébl, a fizikai környezetbl, a vezetk egymásra hatásából adódó hfejldés megakadályozása, megelzése érdekében. Mellékletek felhasználásával segítséget nyújt a megengedett áram kiszámításhoz és a vezetk elhelyezési módjának a terhelhetség függvényében

való kiválasztásához.

Az MSZ 2364-537 szabvány a kapcsoló és vezérlkészülékek, az MSZ 2364-540 szabvány földel berendezések és védvezetk kiválasztásához, létesítéséhez nyújt segítséget. Ha a létesítés során tartalékrendszerek üzemeltetéséhez, vagy üzemi tápforrásként kisfeszültség áramfejleszt berendezés létesítése is szükséges, úgy az MSZ 2364-551 szabvány elírásait kell figyelembe venni.

Az MSZ 2364-560 szabvány a biztonsági berendezések táplálására vonatkozó elírásokat tartalmazza a tápforrások, az áramkörök és fogyasztókészülékek figyelembevételével. Külön figyelmet fordít a párhuzamosan mködtethet, illetve nem mködtethet tápforrású biztonsági berendezések táplálásának különleges követelményeire. Ha a létesítés különleges berendezéseket, szakterületeket is érint (Uszodák, Szauna-fűtő berendezések, Építési felvonulási területek, Mezőgazdasági és kertészeti épületek, Vezetanyagú szűk helyek, Lakókocsiparkok és lakókocsik, Szabadtéri világító berendezések), úgy a szabványsorozat 7. rész különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó lapjainak követelményeit is figyelembe kell venni. A létesítés tervezése, a kivitelezés elkészítése ezzel befejezdhet és a terveknek megfelelen elkezddhet a megvalósítás. Amikor a munkálatok befejezdnek az MSZ 2364-610 szabványnak megfelelően el kell végezni az els felülvizsgálatot, vagyis meg kell gyzdni arról, hogy a szabványnak megfelelen készült-e el a létesítés, illetve a rendszer megfelel-e a vonatkozó

elírásoknak. A vizsgálatról jegyzkönyvet kell készíteni. Amennyiben minden a követelményeknek megfelelen készült el, úgy a létesítmény villamos szempontból üzembe

helyezhet. A szabványlapok használata: ha valamely jogszabály, biztonsági szabályzat, szabvány stb. hivatkozik (felhívja) a régebbi érintésvédelmi illetve létesítési szabványt, úgy els lépésben meg kell keresni a hatályon kívül helyezett MSZ 1600, illetve MSZ 172 szabványban a konkrét rendelkezést. Második lépésben meg kell keresni az ennek megfelel MSZ 2364 szabvány konkrét

rendelkezését, amit a továbbiakban alkalmazni szükséges. Azonos elven ugyancsak kötelező érvényű lehet a megmaradt MSZ 1600-as szabványlapok elírásának alkalmazása is. Az általános

szabványalkalmazási elvnek megfelelen MSZ 2364-es rendelkezések ugyancsak önkéntes

jogkövetések, vagyis nem kötelezek. A szabványok alkalmazása során –ha szükséges- az alkalmazónak kell bizonyítani, hogy a szabványt tartotta be, vagy azzal egyenérték, netán annál magasabb színvonalú megoldást alkalmazott. Az új szabvány -megfelel szakmaitség esetén- valamennyi villamos létesítési feladathoz ad konkrét megoldási lehetséget. Karbantartás, hibaelhárítás, kisebb átalakítások és telepítések alakalmával, mint jövbeni cselekmények esetén is a létesítésre vonatkozó MSZ 2364 szabványokat kell alkalmazni, nem pedig a létesítéskor hatályos, ma már kivont szabványok elírásait

MSZ 172-1:1986

További hasznos oldalak még:

MSZ 172-4:1978 szabvány