MSZ 172-4:1978 szabvány
MSZ 172-4:1978 Szabvány
E szabvány az 1000 V-nál nagyobb feszültségű, kis zárlati áramú (az MSZ 1610-6 hatálya alá tartozó) villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás következtében esetleg feszültség alá kerülő (fémből vagy nem kifejezetten szigetelőanyagból készült) részeinek az ember által történő érintéséből eredő veszélyek ellen óvó berendezések létesítési és üzembentartási előírásait tartalmazza.
- Általahun ilyen berendezések pl a neonberendezések, mindazok a világitasi berendezések, amelyek nagyfeszültség gyujtó-berendezéssel vannak ellátva (xenon-lámpák stb.), röntgen-bermdezések, PVC-hegesztők.
- Az e szabvány szerint létesített érintésvédelmen túlmenő, ill. fedő-érintésvédelmi alkalmazása nem szükséges.
1, ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
E szabvány szerint kell létesíteni az 1000 V-nál nagyobb feszültségű, kis zárlati áramú villamos berendezések, továbbá az ezekkel érintkező, vagy ezek hibája következtében, a földhöz képest feszültség alá kerülhető fém és más villamos-vezetőanyagú testek érintésvédelmét. Ha valamely villamos vezetőrész nemcsak a kis zárlati áramú berendezések 1000 V-on felüli feszültségű részeinek testzárlata következtében kerülhet veszélyes érintési feszültség alá, hanem a 1000 V- nál nem nagyobb feszültségű vagy 1000 V-nál nagyobb feszültségű de nem kis zárlati áramú részek hibája következtében is, akkor az érintésvédelmet úgy kell létesíteni, hogy az megfeleljen e szabvány előírásán kívül az MSZ 172 szabványsorozat megfelelő szabványában foglalt előírásoknak.
2, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
2.1. Kis zárlati áramú berendezés: az MSZ 1610-1 szerint.
2.2. Kis zárlati áramú nullázás (a továbbiakban: nullázás) az érintésvédelemnek az a módja, amelynél a kis zárlati áramú berendezés teste védővezetőn (nullázóvezetőn) keresztül fémesen össze van kötve az 1000 V-nál nagyobb feszültségű oldal üzemi földelésével
2.3 Az érintésvédelmre vonatkozó többi meghatározás az MSZ 172-1 szabványban található.
3, VÉDŐINTÉZKEDÉSEK
3.1. Érintésvédelmi kötelezettség Az e szabvány hatálya alá tartozó villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló femrészeit, valamint az e berendezések üzerszerűen feszültség alatt álló részeinek meghibásodása következtében veszélyes érintési feszültség alá kerülhető más villamos vezetőanyagi részeket a környezet jellegétől, a padlóról való érinthetőségtől és minden más szemponttól függetlenül minden esetben el kell látni érintésvédelemmel.
3.1.1. Az érintésvédelmet elkerítéssel csak az MSZ 1610-5 hatálya alá tartozó helyeken szabad megoldani
3.1.2. Az érintésvédelmet védőföldeléssel csak azoknál a berendezéseknél szabad megoldani. amelyeknek nincs sem közvetlen, sem közvetett üzemi földelése.
Megjegyzés: Az MSZ 1610-6 as üzemi földelést minden berendezésre kötelezően előirja, kivéve azokat a hordozható vizsgáló berendezéseket, amelyek rendszere ezt nem teszi szükségessé.
3.1.3. Minden egyéb a 3.1.1. és 3.1.2. szakasz hatálya alá nem tartozó berendezés érintésvédelmét nullázással kell megoldani.
Megjegyzés Az 1000 V-nál nagyobb feszültségű rész nullázásának nem akadálya az, ha az 1000 V-nál kisebb feszültségű táphálozat nem nullázott. Ennek megfelelően az e szabványlap szerinti nullázáshoz nincs szükség az áramszolgáltató engedélyére.
3.2. Védekezés feszültségáthatolás ellen. E szakasz előírásai a kis zárlati áramú berendezésekből más berendezésbe történő feszültségáthatolás elleni védelmet szabályozzák.
3.2.1. Az olyan kis zárlati áramú berendezéseknél, amelyeknél az 1000 V-nál nagyobb feszültségű oldal zárlati áramát önmagában az 1000 V-nál nagyobb feszültséget előállító transzformátor korlátozza (szórásaival és kialakításával) az 1 A érték alá, a feszültségáthatolás elleni védelemként elegendő az MSZ 1610-6 előírásait teljesíteni.
3.2.2. Az olyan kis zárlati áramú berendezéseknél, amelyeknél az 1000 V-nál nagyobb feszültségű oldal zárlati áramának korlátozására különálló készülék (pl. korlátozó ellenállás) van beépítve, a feszültségáthatolás elleni védelemként az MSZ 1610-6 előírásain túlmenően olyan védelmet kell alkalmazni, amely az 1000 V-nál nagyobb feszültséget előállító transzformátor üzemi földelésének csatlakozó kapcsán fellépő 1 A-nél nagyobb áram esetén a transzformátor kisfeszültségű oldalának táplálását 2 másodpercen belül megszakítja.
4. VÉDŐVEZETŐT IGÉNYLŐ ÉRINTÉSVÉDELMI MÓDOK
4.1. Védőföldelés. A védőföldelés ellenállása ne legyen 30 ohmnál nagyobb.
4.2. Nullázás
4.2.1. Nullázás alkalmazása esetén minden, az 1000 V-nál nagyobb üzemi feszültségű rész hibája következtében veszélyes érintési feszültség alá kerülhető részt nullázni kell.
4.2.2 Nullázánál különálló nullásővezetőt kell kiépíteni, és azt az üzemi nullavezetővel csak a berendezés nagyfeszültségét előállító táptranszformátor kapcsánál szabad összekötni.
4.2.3 Amennyiben az üzemi földelést különálló, más célra nem használt földeléssel oldják meg, ennek ellenállása ne legyen 30 ohmnál nagyobb.
4.3 Feszültség védőkapcsolás.
4.3.1. A feszültség védőkapcsolás az e szabvány szerinti érintésvédelemként nem használható.
4.4. Áram-védő kapcsolás Az áram-védőkapcsolás az e szabvány szerinti érintésvédelemként nem használható.
4.5. Potenciál befolyásolás A potenciabefolyásolás az e szabvány szerinti érintésvédelemként nem használható.
Megjegyzés. Amennyiben más okok következtében sor kerül potenciálbefolyásolásra, ez a biztonságer növeli, de nem hetyenesítheti az 1000 V-nál nagyobb feszültségű részek e szabvány szerinti érintésvédelmét
4.6. A védővezető kiviteli előírásai
4.6.1. A védővezető keresztmetszete, ill. ha más anyagból készül, mint az üzemi vezetők vezetőképessége ne legyen kisebb az üzemi vezetők keresztmetszeténél, ill. vezetőképességénél.
4.6.2. Csupasz védővezető csak acélból vagy vörösrézből készülhet, s a keresztmetszete - a
4.6.1. szakasz előírásainak teljesítése mellet - nem lehet kisebb, mint 4 mm² acél, ill. 2,5 mm² réz; vastagsága nem lehet kisebb, mint acélvezető esetén 2, réz vezető esetén 1,5 mm.
4.6.3. A védővezető színjelölése feleljen meg az MSZ 1610-1 előírásainak.
4.6.4. A védővezető a 4.6.1 4.6.3 szakaszokban nem szabályozott kérdésekben feleljen meg az MSZ 172-1 védővezetőre vonatkozó előírásainak.
4.7. A földelések kiviteli előírásai E szabvány szerinti érintésvédelem céljára csak olyan földelés alkalmazható, amely kiviteli részletek szempontjából megfelel az MSZ 172-1 előírásainak.
4.8. A földelések egyesítése, összekötése Az e szabvány hatálya alá tartozó berendezések érintésvédelméhez felhasznált földelések minden más berendezés érintésvédelméhez felhasznált földelésekkel összeköthető, ill. ezekkel egyesíthetők.
5. VÉDŐVEZETŐT NEM IGÉNYLŐ ÉRINTÉSVÉDELMI MÓDOK
5.1. Elszigetelés a készülék megfelelő kivitelével Az e szabvány hatálya alá tartozó berendezések érintésvédelme nem oldható meg a készülék II. érintésvédelmi osztályú kialakításával.
Megjegyzés: Jelenleg a nemzetközi előírások nem ismernek 1000 V-nál nagyobb feszültségű, ILév. osztályú készüléket.
5.2. Elzigetelés a környezet megfelelő kialakításával A környezet megfelelő kialakításával megvalósított elszigetelés az e szabvány szerinti érintésvédelemként nem használható.
5.3 Védőelválasztás A védőelválasztás az e szabvány szerinti érintésvédelemként nem használható.
5.4. Burkolás A burkolás az e szabvány szerinti érintésvédelemként nem használható.
5.5. Elkerítés
5.5.1. Az elkerítés kivitele feleljen meg az MSZ 1610-5-ben az üzemszerűen feszültség alatt álló csupasz vezetők elkerítésére vonatkozó előírásoknak.
5.5.2. Az elkerítéssel védett berendezések kerítéseire olyan szövegű figyelmeztető táblát kell felszerelni, amely figyelmeztet az üzemszerűen feszültség alatt nem álló részek érintésének veszélyeire és tilalmára.
5.5.3. Az elkerítéssel védett berendezés hiba esetén veszélyes érintési feszültség alá kerülhető részeit az MSZ 453 szerinti vörös színű "villámjellel kell feltűnően megjelölni.
6. AZ ÉRINTÉSVÉDELEM SZERELŐI ELLENŐRZÉSE
6.1. Az ellenőrzés gyakorisága Az e szabvány hatálya alá tartozó berendezések érintésvédelmének szerelői ellenőrzését a villamos berendezés létesítése, bővítése, átalakítása vagy javítása után, a szerelés befejező műveleteként; meglévő berendezés érintésvédelmi hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén; lakóházak villamos berendezésein az Érintésvédelmi Rendszabályban, munkahelyek villamos berendezésein a Munkavédelmi Szabályzatban megadott gyakorisággal*MSz_172_4_mi_1. időszakonként kell végezni.
6.2. Az ellenőrzés módja
6.2.1. Megszemléléssel kell ellenőrizni a védővezetőnek a védett készülékhez való kötését és az üzemi földeléssel való összekötési pontját.
6.2.2. Villamos vizsgálattal kell megállapítani a védővezető folytonosságát. E célra megfelel az MSZ 4851-1 szerinti folytonossági vizsgálat, vagy a védett berendezésnél a védővezető és az üzemi nullavezető közötti fémes összekötés ellenállásméréssel való vizsgálata
7. AZ ÉRINTÉSVÉDELEMI SZABVÁNYOSSÁG FELLÜLVIZSGÁLATA
7.1 A felülvizsgálat gyakorisága Az e szabvány hatálya alá tartozó berendezések érintésvédelmének szabványossági felülvizsgálatát a következõ alkalmakkor kell elvégezni:
7. 1.1. Az érintésvédelem létesítésekor (az üzemi használatbavétel elõtt).
7.1.2. Az érintésvédelem minden lényeges bõvítése (átalakítása vagy javítása) után. Lényegesnek tekinthetõ az a bõvítés (átalakítás vagy javítás), amelynek következtében feltételezhetõ olyan változás, amely a 6. fejezet szerinti ellenõrzéssel nem mutatható ki.
7.1.3. Az érintésvédelem olyan hibájára vagy hiányosságára visszavezethetõ rendellenesség észlelése esetén, amely hibát vagy hiányosságot nem lehet a 6. fejezet szerinti ellenõrzéssel kimutatni.
7.1.4. Három évenként.
7.2. A felülvizsgálat módja A szabványossági felülvizsgálat során el kell végezni a 6. fejezet szerinti ellenõrzést és ezen túlmenõen a 7.2.1.–7.2.3. szakaszokban elõírtakat.
7.2.1. Meg kell mérni a védõvezetõ ellenállását. Erre megfelel bármilyen hurokellenállás-mérési módszer, ha annak eredményébõl számítással kivonható a méréshez használt segédvezeték ellenállása. A védõvezetõ ellenállása nem lehet nagyobb, mint a számításból meghatározható érték kétszerese. 0,5 ohm alatti értéket azonban számítás nélkül is el kell fogadni.
7.2.2. Méréssel kell meggyõzõdni arról, hogy az üzemi nullavezetõ és a védõvezetõ egymástól valóban független-e. Ehhez a betáplálási ponton meg kell bontani az üzemi földelõ és a védõvezetõ közötti összekötést. A függetlenség követelménye akkor tekinthetõ kielégítettnek, ha az így megbontott két vezetõ közötti szigetelés legalább 0,1 megohm értékû.
7.2.3. Ha az üzemi földelésre, illetve a 4.1. szerinti védõföldelésre más villamos célra is felhasznált földelést alkalmaznak, akkor ezt az MSZ 172-4 szerinti ellenõrzésnél nem kell külön megvizsgálni. Amennyiben azonban különálló, más célra fel nem használt földeléssel oldották meg az üzemi földelést vagy a 4.1. szerinti védõföldelést, akkor ennek földelési ellenállását meg kell mérni. E mérés céljára megfelel az MSZ 4851-2 szerinti földelésmérés, vagy a közvetlenül földelt kisfeszültségû betápláló hálózat segítségével történõ földelési hurokellenállás-mérés. Ebben az esetben azonban a hurokellenállás-mérés eredménye tekintendõ földelési ellenállásnak.
Megjegyzés: E mérés kiértékelésénél tehát nem engedhetõ meg az MSZ 172/1-nek az a kedvezménye, hogy ott a védõföldelés ellenállásául a hurokellenállás-mérés eredményének felét lehet tekinteni.
Érintésvédelmi Szabályzat, 1000 V-nál nem nagyobb feszültségû erõsáramú
villamos berendezések MSZ 172/1
Érintésvédelmi Szabályzat, 1000 V és nagyobb feszültségû berendezések ...MSZ 172/2
Érintésvédelmi Szabályzat, 1000 V-nál nagyobb feszültségû közvetlenül földelt berendezések .....MSZ 172/3
Figyelmeztetõ táblák villamos berendezések számára ...MSZ 453
Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségû, erõsáramú villamos berendezések számára. Általános elõírások... MSZ 1610/1
Villamos kezelõterek MSZ 1610/5
Érintésvédelmi ellenõrzések. Általános szabályok és a védõvezetõ vizsgálata ..MSZ 4851/1
Földelési ellenállás és fajlagos talajellenállás mérése .... MSZ 4851/2
Megjegyzések